Mintha humanizálták volna őket

Tanulmányok Vargyas Lajos Jószerivel minden összefoglaló mű kötelességszerűen kitér e kérdéskörre Diószegi Ezek után szinte közhelyszámba megy annak hangoztatása, hogy a sámánok felszerelése, azon belül is különösképpen ruhája, fejdísze és dobja az esetek döntő többségében vallásos-kozmológiai-mitológiai jelentést hordoz: a rajtuk ábrázolt — gyakran művészi — motívumok, a rájuk erősített, applikált, függesztett stb.

Mégis, a szakirodalom egy része — különösen, ami az előszeretettel idézett szibériai példákat illeti — márcsak létrejöttének időpontja és a gyűjtések körülményei miatt is gyakran kiragadott, hiányos-részleges példákkal operál; a tárgyak és a világkép kapcsolatának bizonyítása nemritkán sommás. Annak hangoztatása viszont, hogy mindennek pontos és meghatározott jelentése, értelme van, gyakran azt a képet sugallja, mintha minden így és csak így lehetne; mintha fix, változtathatatlan, merev rendszerről, nem pedig rugalmas, sőt — az élő vallásokra oly jellemző — dinamikusan változó értelmezési keretről lenne szó.

Az alábbiakban az általam közelebbről ismert közép-vietnami brúk példáján amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbi szemléletmód jobban fedi a valóságot.

Ruhának bármilyen hétköznapi ruha megteszi. A dobot két megoldás is kiváltja: egyrészt a sámánok — énekük alatt — ütemesen verik kezükkel a ritmust a földön, ami minden bizonnyal a transzállapot elérésének eszköze is; másrészt — a szertartás bizonyos részeinél — a sámánsegéd recsegő bourdon-hangot adó, idioglott bambuszklarinéton pĩ kíséri az éneket [ 1 ]. Tekintettel arra, hogy közülük messze a legfontosabb, egyben bőr papillómák képek legtöbb szimbolikus tartalommal felruházott tárgy a fejdísz [ 3 ], az alábbiakban figyelmemet kizárólag ez utóbbinak szentelem.

Ahogy nincs sámán fejdísz nélkül, úgy nincs sámánszertartás sem fedetlen fejjel. A szertartás során a fejdísz levétele a szünetet, a pihenőt, felvétele pedig az újrakezdést mintha humanizálták volna őket. Sámánfejdísz többféle is van vagy lehet, ami — egy képzeletbeli skála mentén — az egyszerűtől a bonyolultig terjed.

E fejdíszeket általában egymás fölött viselik. A legegyszerűbb forma valójában még nem is fejdísz a szó valódi értelmében: ilyenkor sállal, kendővel, zsebkendővel vagy bármiféle más egyéb textillel kötik be, illetve fedik el a fejüket. Az alapforma — amely fejre helyezett mintha humanizálták volna őket emlékeztet — lazán összesodort vagy egymás mellé tekercselt és összekötött gyapotfonalakból priêi készül; nagyságát a fej változó kerülete adja ki, s róla hátul — gyakran, de nem kötelezően — copfra emlékeztető fonatok nchôi lógnak le.

Ezek funkciója a sámánokat leginkább fentről — a fejük táján — fenyegető veszélyek elhárítása [ 5 ]. Noha az idők folyamán több brú sámánfejdíszt is módom volt a kezembe fogni és róluk részletes felmérést készíteni, fel sem merül hetet t soha, hogy e csomókat kibontva megnéz hess ek mintha humanizálták volna őket ilyen amulettet… A kérdésre később, a mpơaq Takhon által készített fejdísz részletes tárgyalásánál még visszatérek.

Minél több van belőlük, annál jobb. A hozzá való attribútumokat egy életen át gyűjtik, s a fejdíszhez alkalmanként hozzáadják őket, tovább gazdagítva ezzel a rendelkezésükre álló szimbolikus eszköztárat. Ezen attribútumoknak ugyanis — meghatározott keretek között — nagyjából állandó, szimbolikus jelentésük van, amit esetenként mitológiai jellegű történetek erősítenek meg.

Dunántúli Napló, augusztus ( évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana

A szimbolikát és a történeteket azonban maguk a sámánok is gyakran csak részben ismerik vagy értik: a leggyakoribb válasz, amit kérdéseimre hogy t. Az alábbiakban, anyagom bemutatásánál törekedni fogok arra, hogy az értelmezés eme eltérő szintjeit az olvasó számára is követhetően elkülönítsem egymástól.

A következőkben két, általam felmért sámánfejdísz teljes attribútumkészletét fogom bemutatni a rájuk vonatkozó magyarázatokkal együtt, kiegészítve azt — kontrollként — a mpơaq Takhon által számomra készített és birtokomban lévő, fent említett sámánfejdísz elemeinek és magyarázatainak a bemutatásával.

Az első sámánfejdíszt, amit kezembe ve he ttem, második utam során, A ranoq egy körülbelül 60 éves férfi, achuaih [ 8 ] Yung tulajdona volt, aki azt apjától, ötödik generációbeli sámánként örökölte. Kérésemre elővette, a fejdíszt megfoghattam, lerajzolhattam-lefényképezhettem, de mivel az ilyen tárgyakat csak szertartásos körülmények közepette szabad viselni-használni, félt feltenni a fejére.

Az ellen viszont nem emelt kifogást, hogy vietnami kollegám, Vũ Dình Lợi a fejdíszt magára vegye — az itt bemutatott fényképek végül is így készülttek mintha humanizálták volna őket.

A III. Sternocera szárnyfedő; 8 szines piros üveggyöngy, 1 db. További kérdezősködés után kiderült, hogy az öröklés valójában nem közvetlen volt, hanem kis kitérővel ment végbe: ő volt a fejdísz ötödik — apaági — tulajdonosa.

Amikor ban meghalt, a fejdíszt achuaih Yung klasszifikatórikus nagybácsija valójában apja nővérének a férje [FSiH]aki maga is sámán volt, örökölte.

• Index - Belföld - Semjén Zsolt: Ott van Bambi, veszélyes az állatok humanizálása
• A homoszexualitás dekriminalizálása szent szövegek újraértelmezésével.
• Mit jelent a floridos papillomatosis

A fejdíszhez ő tette hozzá mintha humanizálták volna őket alsó részt, az összes attribútummal együtt. Amikor aztán ben ő is meghalt [ 23 ], a fejdíszt achuaih Yung örökölte meg. Így achuaih Yung a fejdíszről csak korlátozott felvilágosításokkal tudott szolgálni.

Nem tudta például, hogy miért négy ága van a fejdísznek illetve hogy miért különböző színűek az azt alkotó fonalak, és mit szimbolizál a színük. A másik sámánfejdíszt Ez a ranoq a szertartást végző sámán, mpơaq Khuyet tulajdona volt, aki a szertartás végén megengedte, hogy a fejdíszt kezembe vegyem és a kérdéseimet neki feltegyem, jóllehet a ranoqról alig tudott valamit. Maga harmadik generációbeli tulajdonosa volt a fejdísznek, s azokat az állatokat, amelyek fogai, szarvai, karmai stb.

A gyűjtés körülményeire nézve megemlítendő még, hogy amikor a fejdíszt a helyiségből ki Saratov szemölcsei vinni a napra, hogy lefényképezhessem, a szertartáson jelenlévő egy másik sámán kategorikusan ellenezte, mondván, hogy az tabu tân : a természetfeletti világ képviselői, a yĩangok megharagszanak, és a fejdísz elveszti az erejét. Így végülis a fejdíszt egy sárgaréz tálcára téve, közvetlenül a helyiség bejáratánál, a küszöbre beeső fényben volt szabad lefényképeznem.

Mpơaq Khuyet ranoqja valójában három, egymás fölé helyezett, önálló fejdíszből állt. Az első egyszerű laza, néhány helyen összekötött pamutfonál-tekercs priêi volt, csomók nélkül.

Ezt viselte legalul. Az egyik fejdísznek ugyan négy ága volt, de mivel a két szélsőre semmiféle attribútumot nem erősítettek, csak a két belső ágat szükséges részletezni; e kettő azonban úgy össze volt fonódva egymással, hogy lehetetlen volt szétválasztani és külön-külön leírni őket.

Az attribútumok a következők voltak: 1 darab medve szemfog; 1 darab cibetmacska? Mint mondtam, az attribútumokról mpơaq Khuyet a nevükön kívül semmit nem tudott.

Mintha humanizálták volna őket önmagában az a tény, hogy az attribútumot adó állatot meg tudta nevezni, sok tekintetben értékes és nyomravezető volt.

Béla Hamvas Quotes (Author of The Philosophy Of Wine)

Az attribútumok értelmezéséhez később, egy szerencsés véletlen következtében jutottam közelebb. Amikor kiderült róla, hogy maga is gyakorló sámán, több szertartás elvégzésére, illetve jóslásra és gyógyításra is felkérték a falubeliek, ám ezen kívül gyakorlatilag semmi dolga nem volt.

E beszélgetéseknek köszönhetően mpơaq Takhon egyik legfontosabb, a szó valódi értelmében vett kulcsadatközlőmmé vált. E gyűjtés során készítette el ajándékképp számomra a fentebb már többször is említett sámánfejdísztés e beszélgetések során jutottunk el achuaih Yung és mpơaq Khuyet fejdíszeinek az újradokumentálásához is.

Másrészt egybevágtak a mások által adott információtöredékekkel, illetve logikusan illeszkedtek a brú vallás — a falubeliek és általam egyaránt ismert — szimbolizmusába.

Ez annyira igaz, hogy mpơaq Takhon magyarázatait a jelenlévő falubeli lakosok helyeselve brú nyelven: ơ [ 35 ]élénk érdeklődéssel és nagy tisztelettel hallgatták; senkinek sem jutott eszébe ellentmondani neki vagy vitatkozni vele, legfeljebb további kérdéseket tettek fel neki. Az attribútumok mintha humanizálták volna őket az elemzése előtt azonban lássuk magát a fejdísz készítésének a folyamatát!

Az előbbi hosszát mindenkor a fej mérete, azaz kerülete adja ki. Miután a megfestett fonalak megszáradtak, mpơaq Takhon a csomók karnỗl készítéséhez látott.

Mint azonban említettem már, [ 39 ] ez ebben az esetben elmaradt, mert mpơaq Takhon — írni-olvasni tudó, felvilágosult, művelt sámánként — tisztában volt vele, hogy én nem fogom a sámánfejdíszt funkcióban használni. Arról is volt szó, hogy soha, egyetlen amulettet sem volt módom a valóságban látni, mert e krơngök lényege épp titokzatosságukban, láthatatlanságukban van.

Ő a fejdíszt tőle örökölte, s ily módon neki sem volt alkalma megnézni a belsejét! Csak onnan tudja, hogy általában valóban kell, hogy valami legyen e csomókban, mert gyermekkorában apját többször is látta sámánfejdíszt készíteni és megfigyelte, hogy az amuletteket mindig éjjel, a sötétben helyezte a fejdíszekbe.

Egy alkalommal aztán kifigyelte az apját, majd a fejdíszt a kezébe véve megtapogatta: érezte, hogy kemény, de nem merte kibontani! Ezt a fonatot aztán gondosan lekötötte fekete fonállal. Ezekre erősítette aztán az attribútumokat, amelyek mindegyikét — mint már említettem — saját, otthon hagyott fejdíszéről szedte le. Az attribútumokhoz mpơaq Takhon a következő magyarázatokat fűzte. Az orrszarvúbogár eredetileg a yĩangokkal együtt, az erdőben, a patakpartok mentén él.

Ez a fajta magyarázat többféle formában merült fel az egész gyűjtés folyamán és számos attribútumra érvényes volt, a condyloma kezelés következményei mindenképpen a lehetséges magyarázatok egyik kulcselemének kell tartanunk.

Azt pedig már saját ismereteim alapján fűzöm hozzá ehhez, hogy a brú rokonsági terminológiában nincs még egy személy, akit olyan tiszteletteljes megszólítás és viselkedés illetne meg, mint a z anyai nagybácsit.

Akár az egyik, akár a másik magyarázatot tekintem tehát, az orrszarvúbogár félelmetes volta és kiemelkedő fontossága teljesen nyilvánvalónak tűnik. Ugyanez mondható el a tigris- és medvekarmokról.

People also downloaded these free PDFs

A szimbolika még a be nem avatottak számára is egyértelmű és nyilvánvaló: miként az orrszarvúbogár előtorok, úgy a medve- és tigriskarmok is ezen állatok félelmetességét, vadságát és kegyetlenségét szimbolizálják; ha e tulajdonságok a birtoklás tényéből kifolyólag a sámán oldalán vannak és őt erősítik, nyugodtan szállhat szembe a természetfeletti világ képviselőivel.

A muntyákszarvas-szemfog az előzőektől eltérő világba: az ómenek parliang világába vezet el bennünket. A jó vagy rossz előjelek a brúknál — hasonlóan más délkelet-ázsiai hegyi népekhez — valóságos rendszert alkotnak: számos állat, elsősorban bizonyos madarak megjelenése vagy hangja előjel számba megy; ezen felül az sem mindegy, hogy az erdőt járó emberek előtt vagy mögött illetve jobbról vagy balról, vagy hogy mikor szólalnak meg.

Noha napjainkban az ómenek ereje csökkenőben van, magam is többször voltam tanúja annak, hogy egy-egy nem-várt előjel eredeti terveik megváltozására késztette a brúkat.

Ilyen parliang állat mpơaq Takhon szerint a muntyákszarvas is.