Áttétes rák tünetei. Rák: ez jelzi a leleteken az áttéteket

Daganatok és áttétek: milyenek lehetnek az esélyeink? A rákos megbetegedésekkel kapcsolatban rossz hírt jelent, hogy gyakorlatilag mindegyik ráktípus képes lehet rá, hogy áttéteket adjon. Ilyen esetben az elsődleges tumor sejtjei továbbterjednek a daganathoz közeli szervekre, szövetekre vagy nyirokcsomókra — vagy akár a test távolabbi pontjaira is.

Daganatok és áttétek

Az így létrejövő daganatot másodlagos, áttétes áttétes rák tünetei metasztatikus daganatnak nevezik. Az ilyen daganatok sejtbéli jellemzői nagyobb részt megegyeznek az elsődleges tumoréival — ebből is tudják az orvosok megállapítani, hogy áttétes daganatról van szó.

Nevük is megegyezik így az elsődleges ráktípus nevével, vagyis ha a mellrák átterjed a tüdőre, akkor azt áttétes mellráknak vagy negyedik stádiumú mellráknak — mert sok ráktípus esetében az áttétes állapottal azonosítják a negyedik stádiumot fogják hívni, nem pedig tüdőráknak.

Nagyon ritka esetben az orvosok több áttét esetén már nem tudják megállapítani, hogy melyik volt az elsődleges tumor. Ha egy daganat már áttétet adott, akkor komoly a baj — de nem mindegyik tumor esetében azonos mértékű. Láthatatlan és megfoghatatlan áttétek A rákos sejtek a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztüli vándorlásuk során igen gyakran elpusztulnak vagy nem képesek újabb tumort növeszteni, azaz nem mindegyikből alakul ki áttétes daganat.

Az általános problémát az áttétekkel egyfelől az jelenti, hogy vándorlásuk, illetve az új tumor építése közben a sejtek részben át is alakulnak, vagyis végül már nem egyeznek meg teljesen az elsődleges tumorral — így viszont nehéz vagy éppen lehetetlen egyszerre kezelni a kettőt vagy többet.

Ezek lehetnek a daganatos megbetegedésre utaló gyanús jelek - histomer.lt

Ki gondolná, hogy szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek? Mivel azonban az immunrendszer hatékonyan pusztítja őket, sokáig egészségesen élhetünk.

Mi a csontrák?

Mitől rendellenes egy sejt, és hogy tud tumorrá szaporodni? A másik közös probléma, hogy csak azokat az áttétes tumorokat lehet kezelni, amelyek a mai orvosi eszközökkel észlelhetőek a testben — csakhogy a legtöbb daganatból olyan apró részek is terjedhetnek, amelyeket képtelenség észlelni, így pedig túlélhetnek majd új tumor növesztését indíthatják el a test olyan részein, ahová, mivel nem láttak ott semmi gyanúsat, nem koncentráltak agresszívabb kezelést.

Vagyis áttétek esetén hiába tüntetnek el különféle kezelési módszerekkel nagyon szerencsés esetben minden észlelhető tumort a testből ami rendkívül összetett folyamat, és általában áttétes rák tünetei, valamint kemo- és sugárterápiára is szükség van hozzá, ez pedig rendkívüli módon megterhelő a szervezet számáraa betegség még ebben az esetben is igen nagy valószínűséggel visszatér.

A különféle ráktípusok alapvetően bárhová tovább tudnak terjedni a testben, ezzel együtt vannak olyanok, amelyekről a tapasztalatok alapján meg lehet mondani, hogy legvalószínűbben mely területekre terjednek tovább.

Ennek, valamint az elsődleges tumor típusának és persze az általános egészségi állapotnak nagy szerepe van a kezelés esélyeinek meghatározásakor. Az áttétek szempontjából a következő szervek lehetnek leginkább érintettek.

Az elsődleges, valóban a csontokban keletkező daganatoknál lényegesen, mintegy harmincszor gyakoribbak a más szervekben kialakult daganatok csontokba adott áttétei metasztázisai. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb csontban fejlődő daganat nem elsődleges primerhanem metasztatikus tumor. Csontrák bármely csontban kialakulhat: az egyes daganattípusokra nemcsak az jellemző, hogy mely csontokban, hanem az is, hogy azok melyik szakaszán fordulnak elő leginkább. A legtöbb csontrák-típus fő tünete a fájdalom, duzzanat, esetleg bőrpír az érintett régióban. Magyarországon évente mintegy új oszteoszarkóma, körülbelül chondroszarkóma és Ewing-szarkóma fordul elő.

Tüdőrák: mellékvese, csontok, agy, máj és a másik tüdő Mellrák: csontok, agy, máj és tüdő Bélrákok: máj, tüdő, hashártya Hererák: nyirokcsomó, tüdő, máj, csontok, ritkán agy Melanóma: csontok, agy, máj, tüdő, izmok Petefészekrák: máj, tüdő, hashártya Méhnyakrák: csontok, máj, tüdő, hashártya, vagina Gyomorrák: máj, tüdő, hashártya Pajzsmirigyrák: csont, máj, tüdő Bizonyos típusú áttétes rákokat meg lehet gyógyítani a ma rendelkezésre álló gyógymódokkal — de a legtöbbet sajnos a fentebb vázolt problémák, illetve amiatt, hogy több is van, amely nem reagál jól a ma elérhető kezelésekre nem.

A kezelések célja így általában a daganatok növekedésének megállítsa vagy lassítása, ezen keresztül pedig a tünetek enyhítése és olykor ezzel együtt az élet meghosszabbítása. Minél inkább elterjedt a tumor, minél több létfontosságú szervet érint a betegség, minél gyorsabban nőnek a daganatok és minél kevésbé reagálnak a kezelésre, annál rosszabbak az esélyek.

Elnevezésének eredete[ szerkesztés ] Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosznak nevezte, ami duzzanatot jelent görögülmíg a rosszindulatú tumorokat karcinosznak hívta, ami a rák görög elnevezése. A különös névválasztás oka valószínűleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal. Később a szó végéhez csatolta az -oma toldalékot, ami görögül daganatot jelent, így alakult ki a karcinóma elnevezés. A mai szóhasználatban a karcinóma az epiteliális sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat orvosi elnevezése.

A mellrákszűrés jelentősége A betegek kilátásait nagyban befolyásolja, hogy az adott ráktípust milyen stádiumban szokták észrevenni. Tüdőrák esetében például az esetek 40 százaléka a diagnóziskor már áttétet adott; ráadásul az esetek nagyjából felében csontáttétet többnyire a gerincbe, a medencébe, a felkar vagy a comb csontjaiba — amely a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nem gyógyítható.

Ugyanez mondható el a tüdőrák agyi áttéteiről is — ráadásul az összes ráktípus közül a tüdőrák ad leggyakrabban agyi áttétet amely esetében eleve megnehezíti a kezelést, hogy számos más testrésznél bevált hatóanyag nem jut át a vér-agy gáton.

• Az áttétes tüdőrák tüneteit leginkább az érintett szövetek, szervek helye határozza meg: Agyi áttét: fejfájás, szédülés, hányinger, bénulás, aluszékonyság, görcsrohamok, mozgás, beszéd- vagy beszédzavar, magatartásváltozás Gerincvelő áttét: bénulás, érzészavar, székelési és vizelési zavar Csontáttét: csontfájdalom, az érintett csontok csigolya, végtagcsontok törése Májáttét: hasi fájdalom, hasi folyadékgyülem, sárgaság Bőráttét: borsnyi vagy nagyobb tapintható csomók, ritkán okoznak panaszt Hogyan állapítható meg a tüdőrák?
• Rák genetikai hálózata
• Rák: ez jelzi a leleteken az áttéteket
• Nagy papillómák kezelésük során
• Az előrehaladott és áttétes tüdőrák tünetei: válltáji fájdalmak, ritkábban kar- és kézfájdalmak.
• Vörösáfonya parazita kezelés
• A leggyakoribb daganatok első tünetei

Mindezek következében az áttétes tüdőrák 5 éves túlélési aránya mindössze 2 százalék; kezeléssel átlagosan hónap, a nélkül pedig mindössze hónap a túlélési ráta. Ezzel szembeállítható például a mellrák, amelyről ugyan szintén elmondható, hogy előrehaladott állapotban nagyon gyakran az estek 70 százalékában csontáttét ad, mely esetben az 5 éves túlélési arány áttétes rák tünetei százalék, ugyanakkor ha korai stádiumában észreveszik, akkor a mellrák ma már közel százalékban gyógyítható.

Ha valakinél daganatot találnak, akkor a leleten lévő rövidítések utalnak arra, hogy mekkora a baj.

Márpedig a mellrákot észre lehet venni korai stádiumban, ha rendszeresen részt vesz valaki a szűrővizsgálatokon. Hasonlókat lehet elmondani a bőrrák egyik gyakori típusáról, a napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő melanómáról.

Ha a melanóma áttétet ad, akkor igen gyakran az agyba teszi, a túlélési esélyek pedig ekkor már nagyon rosszak: a medián túlélés csak hónap. A mai szűrővizsgálatok viszont alkalmasak rá, hogy korai stádiumban észleljék a melanómát, amikor még gyógyítható a betegség. Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!