Rák rosszindulatú hodgkin, Zöld a remény színe

Soltész Annamária, általános orvos Az úgynevezett Hodgkin-limfóma a nyirokrendszer olyan rosszindulatú daganatos burjánzása, melynek megjelenését összefüggésbe hozzák az Ebstein-Barr vírus EBV fertőzéssel. Kezelése napjainkban egyre eredményesebb, jelenleg a legsikeresebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedés.

A rák rosszindulatú hodgkin gyakrabban érinti a megbetegedés, főleg a éves korosztályt. A Hodgkin-limfóma bizonyos jellegzetességei alapján jól elkülöníthető a többi limfómától. Nagyon jellemző a betegségre az úgynevezett Reed-Sternberg-féle óriássejtek jelenléte a kórosan elváltozott nyirokszövetekben.

Hirdetés Korai stádiumban a betegség még lokalizált általában a nyak területén kezdődikidővel a véráram és a nyirokerek útján terjed, generalizálttá válik és nyirokcsomón kívüli szerveket is érint, mint a csontvelő és a máj. A Hodgkin-limfóma tünetei A betegség során az immunrendszer funkciója lecsökken, az érintetteknek fokozott a hajlamuk különböző fertőző megbetegedésekre gombaTBCherpes zoster.

Limfóma: ezek a nyirokrák tünetei, amikből felismerheti a daganatot

A Hodgkin-limfóma fő tünetei a fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat nyaki, hónalji, ágyéki, hasi, mellkasialkoholfogyasztást követő nyirokcsomó-fájdalom, fáradékonyság, teljesítőképesség-csökkenés, viszketés, máj- és lépduzzanat. Előfordulhat csont- tüdő- vese- és idegrendszeri érintettség, vérszegénység is.

Limfóma: A leghatékonyabban gyógyítható rák Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet Keveseket sújt a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, ezért a nem közvetlenül érintetteken kívül, a lakosság körében nem sok szó esik a limfóma nevű vérképzőszervi kórról. Bár a limfóma több típusa eredményesen gyógyítható, a betegek nagyobb részét a kezelés tünetmentessé teszi, mégis, többségük — tájékozatlanságból? Márpedig a nem időben megkezdett kezelés esetén, akárcsak a pontatlanul követett orvosi előírások, a nem megfelelő gyógyszer-dózisok következtében, a gyógyulási esélyeik jelentősen csökkennek.

A betegség során vissza-visszatérő 38 fok feletti láz, éjszakai izzadás, a testsúly több mint 10 százalékos csökkenése B-tünetek is gyakran fellépnek. A diagnózis felállításához a beteg vizsgálatán túl mellkasröntgen, hasi ultrahangnyaki, mellkas- hasi CTcsont-izotópvizsgálatlaborvizsgálatszükség esetén csontvelő-mintavétel, illetve májbiopszia elvégzésére általában szükség van.

A megnagyobbodott nyirokcsomóból való mintavétel és a minta mikroszkópos vizsgálata a kezelés megtervezése szempontjából is nélkülözhetetlen.

A kezelés és következményei A daganat stádiumától függően a terápia az érintett terület sugárkezeléséből, és citosztatikumok etoposid, prednisolon, vincristin, adriamycin, bleomycin, cyclophosphamid kombinált alkalmazásából áll. A betegek mintegy 95 százaléka a megfelelő terápia következtében meggyógyul.

A kemoterápiás szerekre nem reagáló esetekben pedig a csontvelő- vagy őssejtátültetés eredményezhet sikert. Mivel a betegség kiújulására többnyire az első öt évben kell számítani, ezért a gyógyulás után is rendszeresen ellenőrizni kell a beteget mellkasröntgen, hasi ultrahang, labor, fizikális vizsgálat.

Fontos tudni, hogy a sugár- és kemoterápia későbbi hatásai bizonyos esetekben súlyos szövődményekhez vezethetnek. Például gyakrabban alakul ki daganat - emlőrákpajzsmirigyrákleukémia - a korábban Hodgkin-limfómával kezelt betegeknél. Egyes kemoterápiás szerek a szívre vannak káros hatással, a sugárzás a tüdőben, a pajzsmirigyben, a rák rosszindulatú hodgkin és a petefészkekben hozhat létre funkciózavart, károsodást, ezért az alacsonyabb rizikójú betegek a kevésbé toxikus kezelésben kell, hogy részesüljenek.