Galandféreg parazita

Galandférgesség jelei lehetnek kutyáknál
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Galandférges fertőzés taeniasis A taeniás fertőzés két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg Taenia solium és a simafejű galandféreg Taenia saginata által okozott betegség.
Az előbbit Carl Linnéaz utóbbit Goeze írta le.
A simafejű galandféreg által okozott fertőzések gyakoriságuk szerint három csoportba oszthatók. Ezt csak Észak-Amerika és Ausztrália galandféreg parazita mondhatjuk el. A horgasfejű galandféreg többnyire a szegényebb közösségeket fertőzi meg.
A legelterjedtebb Közép- és DélAmerikában, Afrika középső és déli országaiban, valamint Ázsia déli részén. Ezeken a fertőzöttség eléri a 2, százalékot. A simafejű galandféreg különböző méretű ízekből álló szalagféreg, s az ízek számától függően a hossza 4 méter és 12 méter között lehet.
A féreg feji és nyaki végét követik a szélességüknél kétszer-háromszor hosszabb ízek.
{{headline}}
Az ízek közepén hosszirányban végigfut az uteruszcső, amelyben a peték vannak. A sötétbarna színű, um a méter milliomodrésze átmérőjű petékben lárvák, azaz oncosphaerák vannak.
A peték általában az őket befogadó ízekkel együtt távoznak a széklettel. A horgasfejű galandféreg testfelépítése hasonlít a simafejű galandféregéhez, de annál valamivel kisebb, méter hosszú. Ízei "zömökebbek", szélességüknél csak másfélszer-kétszer hosszabbak.
A vérmétely fertőzéssel Napóleon is megküzdött
A két féreg petéit gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól. A simafejű galandféreg köztigazdája a szarvasmarha, amely az ember által ürített petéktől legelés közben szájon át fertőződik.
A galandféreg parazita által bekebelezett petékből a bélcsatornában a lárvák kibújnak, és a véráram útján eljutnak az izmokba. Az izmokban betokozódva borsókává cysticercus bovis alakulnak.
A horgasfejű galandféreg köztigazdája a sertés, amely szintén az ember által ürített petéktől fertőződik. A sertés izomzatában ugyanúgy jön létre a borsóka cysticercus cellulosemint a szarvasmarháéban. A horgasfejű galandféreg lárvái azonban nemcsak a sertés izomzatában telepedhetnek meg, galandféreg parazita az ember és a kutya emésztőcsatornájában, továbbá a bőr alatti kötőszövetben, az agyvelőben és a szemben is borsókává alakulhatnak.
A galandféreg gyakori fajtái
Az ember borsókás betegsége cysticercosis önfertőzés következménye, azaz az önmaga által ürített féregpeték jutnak vissza az emésztőrendszerébe. A galandférgek fejlődése az emberi szervezetben - kivéve a borsókásságot - általában csak enyhe klinikai tüneteket okoz.
Horgasfejű galandféreg taenia solium : a sertéshús fogyasztásával kerülhet a szervezetbe. Simafejű galandféreg taenia saginata : petéi és lárvái a marhahúsban fordulhatnak elő. Törpe galandféreg hynemolepis nana : rágcsálók és az ürülékükkel érintkező rovarok terjesztik. Széles galandféreg diphyllobothrium latum : halételek fogyasztásával fertőzhet. A fertőzés kockázatát növeli az elhanyagolt környezeti és személyes higiénia.
Ezek között a hasi panaszok és a hányinger a leggyakoribbak. A fertőzötteknek sokszor semmi panaszuk nincs, csupán azért fordulnak orvoshoz, mert székletükben meglátják a kiürült féregízeket. A cysticercosis tünetei attól függően lépnek fel, hogy a borsókák melyik szervben fejlődnek ki.
Az agyi borsókának epilepsziához hasonló görcsös tünetei lehetnek, más esetekben agyvelő- vagy agyhártyagyulladás léphet fel miatta.
Hogyan ismerheti fel a galandférgesség tüneteit kutyájánál? Megosztás Intro Text A galandférgek számos egészségügyi gondot okozhatnak a kutyáknál, többek között fenéktáji viszketést, hányást vagy súlycsökkenést. Néhány, a kutyákat fertőző galandféregfajta az embereket is veszélyezteti, és a haszonállatokban előforduló féregciszták a hús minőségének romlását okozhatják. Egyszerű útmutatónk segíthet felismerni a galandférgesség tüneteit, még mielőtt bajt okoznának. A galandférgek gyakran fertőzhetnek meg kutyákat.
A szem borsókája vakságot okozhat. A galandférgesség gyógyításában eredményesen alkalmazható a niclosamid-terápia, petesejt és parazita eljárás ezzel a horgasfejű galandféreg okozta cysticercosis is megelőzhető. A már kifejlődött borsókát régebben csak sebészeti beavatkozással tudták megszüntetni, újabban a prazicantellel végzett gyógyszeres kezelés is eredményesnek bizonyult.
Orsóféreg (Ascaris lumbricoides)
A galandférgesség felderítése aránylag egyszerű, a széklettel ürülő féregízek alaktani sajátosságai alapján szabad szemmel is megállapítható, melyik galandféregfaj okozta a fertőzést.
A peték a székletmintából mikroszkópos vizsgálattal mutathatók ki.
- Paraziták a bélben - ezek a tünetek jelzik a bélférgek jelenlétét - EgészségKalauz
- Bőrfertőzés kezelése
- Papillomaviren warze
A galandférgesség terjedésében fontos szerepe van a köztigazdáknak. A fertőzött ember székletével szennyezi a legelőket, és onnan a féregpeték a táplálkozó sertések és szarvasmarhák tápcsatornájába jutnak.
HIMENOLEPIASIS ~ Hymenolepis nana
Ritkán az is megesik, hogy az állatgondozó közvetlenül fertőzi meg az istállóban tartott állatokat. Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy az autós turizmus hatására terjedőben van a galandférgesség.
Emiatt a turisták által sűrűn látogatott területeken nem tanácsos állatokat legeltetni. Az emberbe a fertőzött állatok húsával jut be a féreg, ha a hús nyers vagy nincs jól átsütve.
Dracunculus, a guineai féreg
A borsókás hús fogyasztása után nyolc-tizenkét héttel fejlődik ki a galandféreg a vékonybélben, s ezután jelennek meg a féregízek a székletben. A galandférgesség megelőzésében egyformán fontos szerepe van az emberorvoslásnak és az állategészségügyi szolgálatnak. A közegészségügy fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet a székletszóródás veszélyére, felderítse és gyógyítsa galandféreg parazita féreggel fertőzött személyeket.
- Klinikai manifesztációk A klinikai tünetek lehetnek általánosak pl.
- A galandférgesség tünetei és kezelése
Az állategészségügy dolga, hogy a vágóhídi húsvizsgálattal megakadályozza, hogy a borsókás hús kereskedelmi forgalomba kerüljön. Mindezeken túl alapvetően fontos a személyi higiéné betartása, a nyers vagy nem kellően kőkezelt hűs fogyasztásának elkerülése, továbbá az önfertőzés lehetőségének kizárása, mert ezzel elejét vehetjük a veszedelmes borsókás megbetegedés kialakulásának.